Nem tartom magam egy antiszociális, folyton zúgolódó goromba pokrócnak. De vannak emberek a környezetemben akik ugyanúgy tudnak felizgatni mint a nyolcvan éves férj a feleségét: a puszta jelenlétükkel.
Íme Kuccsi eheti húzása.
Helyszín1: egy kurzus ami annyira lagymatag és unalmas hogy csak a vér helyett bennem keringő koffein tartotta bennem a lelket. Nem kis idegességemre Kuccsi pont a mögöttem levő helyet szemelte ki.
Ruhatáros és stylist aznapi választása: csípőnadrág (de nem a fenék kivillantós fajta!)
Eksön: Kuccsi két évtizednyi szexuális és egyéb frusztráció által vezérelve előrehajol, reménykedve, hogy vethet egy pillantást a szerinte csípőnadrághoz dukáló, lengőbordáig kilógó piros csipkés tangámra, hogy este legyen aminek a gondolatával játszadozzon miközben egyedül gubbaszt az intriben és hallgatja a vékony falon átszűrődő kéjes sóhajokat. Nem kis csalódására, semmi hasonlót nem lát kikandikálni a nadrágomból, így hát levonja a következtetést:
"Rajtad nincs bugyi(?)"
Helyszín2: buli a JB klubban, a hangulat jó, a zene meglepően rossz (egy arc nélküli hajas fazon 2 órás produkcióját duccducc zene követte), az elfogyasztott etanol származék mennyisége enyhén átlagon felüli. Kissé megkésve megérkezik Kuccsi, ugyanabban a felsőben amiben pár napja tekerni láttam (akkor alkalomhoz illőnek tűnt a feszes biciklifelső) és gondosan belőtt, még magához képest is irtózatos frizurával. Észrevesz, gondolja beszól nagy vigyorogva.
"Na mi van, megint nincs rajtad bugyi?"
"De van. És nem egy hetes, mint rajtad."
(utóhatás: mindenki szakad a röhögéstől, én elégedetten konstatálom hogy Kuccsinak lehervad lepedékes vigyora és átverekedve magát a tömegen eltűnik a villogó neonfényben)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése