Függőség

Remus  szerint a komoly kapcsolatok az emberek
morális drogjai. Annak ellenére hogy jól egyezünk, sokmindenben nem értünk
egyet. És annak ellenére hogy mindketten ópiátokként könyvelünk el bizonyos
emberi kapcsolatokat, részben más okokból tesszük ezt.

Remus
szerint azért, mert elvonási tüneteket okoznak (pl. ingadozó lelkiállapot, depresszió,
döntésképtelenség, súlyveszteség, kompenzálás,stb). Mert  néha képtelenség leszokni. Mert az elején “belenyalod
magad valami finomba”, ami  kis dózisban
teljesen elkábít, de ahogy növeled a napi adagot, egyre kevésbé tekintesz rá
örömforrásként, és a végén pusztán az égető szükségletek kielégítése képezi
egyetlen funkcióját. Mert ehhez igazítod az életed, minden pénzed erre költöd
és rányomja bélyegét az emberi kapcsolataidra, a munkádra, és a személyiségedre
egyaránt.

A testre kifejtett
közvetlen hatásai szintén hasonló tüneteket produkálnak. Amikor egy bizonyos pontodat
ingerli, ugyanúgy ásványvíz kezd csörgedezni a külső fejverőeredben és ágaiban
mint mikor felöntesz a garatra. Amikor boldogan várod hogy derekad köré fonja
karjait, ugyanúgy lebegsz mint amikor Amszterdamban felfedezted a coffee shop
tiltott kincseit. Amikor megcsókol, ugyanúgy 36O backflipet dob a gyomrod mint
mikor süldő adrenalin junkie korodban ezt a trükköt próbálgattad egy
összetákolt kidobón. Állandóan arra törekedsz hogy a következő szintre
kerüljetek, hasonló képpen mint amikor a Super Mario a monitorhoz ragasztott
egy hetre.