Hogy mondják svédül hogy összezavart?

Big azt mondta túl sokat gondolkozok. Én erre csak nevettem, félig bóknak is vettem, mert szerintem gondolkozni csak túl keveset lehet. Viszont a hanglejtésének komolyságából kiszűrődött hogy bár ebben ő is egyetért, ezúttal mégsem bóknak szánta. És lám lám... talán igaza van. Mint oly sokszor.



Ma meglátogatott Díva, rövid csajos beszámolót (a 2 kizárja egymást...?) tartottunk a fejleményekről különböző hímneműekkel kapcsolatosan.Elmeséltem neki hogy mostanában kezdek túl sokat gondolni Svédre. Kérte mutassam meg képen. Mondom, Facebookon nem találtam a múltkor, máshol nem tudom hol kapok róla képet. Az Alpokba készült képeken alig látszik ki néhány négyzetcentiméter a bundabugyi meg síszemüveg alól, de jobb híján beéri ezzel. Rá is vágja hogy tipikus svéd feje van. Tuudom.... pont ezért nem tetszett eleinte.



Díva hazament, de bogarat ültetett a fülembe. Ebben a modern világban ő is, meg Manó is seperc alatt kinyomozza valakiről akinek csak a becenevét tudja hogy az erdő szélén hova ásta el a szomszédját. Én utálok közösségi oldalakon kutakodni, nincs türelmem kicselezni hogy ne jelezze merre jártam,az  emailben és üzenetekben turkálást pedig végképp szemétségnek tartom. (pedig néha szomorú, de hasznos dolognak bizonyul). Nem érdekes. Nekiveselkedek, és láss csodát, ezúttal valahogy egész könnyen megtalálom a profilját. Huh, én azt hittem túlzás 100 képet feltenni az internetre. Svédnek szinte 800(!!) képe van. Mentségére egy csomón nincs is rajta. De végülis örülök, rég nevettem ennyit. Alig van pár "beállított" képe, a legtöbb spontán fotó és van köztük jónéhány elképesztő. :))



Ezzel mintha kicsit közelebb kerültem volna hozzá. Ami részben jó, részben nem.

Megláttam egy csomó emlékét amik az "all the crazy shit i did tonight..." kategóriába tartoznak. Eddig is mesélt pár extrém dolgot, de még mindig meg tud lepni. Ő az a fajta ember aki ha egy reggel felébred meztelenül, minden emlék nélkül az előző éjszakáról, valószínű hogy azt kérdi elsőnek: "Honnan a francból szereztem egy kecskét?... És miért van teleaggatva villanykörtével??!":))

És pár képet olyan dolgokról amiket mesélt.

És az egyik képen felismertem az arckifejezését. Egy ismeretlennek nem tűnt volna fel. De Svéd még ott is, akkor is azon van hogy elkapjon egy kis napsugarat hogy barnuljon. Nem értem miért nem költözik vissza Kenyába, könnyebb dolga lenne. :))

Mindig szórakoztató nézni hogy kinek milyen idétlen frizurája volt régebb.



Van néhány kép ami szívdöglesztő. És van néhány amin valahogy nem tetszik a feje. Van amelyiken tipikus ő. És van amelyiken valakire emlékeztet. Eddig ez fel sem tűnt. Élőben valószínűleg azért nem vettem észre, mert nem nagy a hasonlóság. De ez most már olyan mint mikor a How I met your motherben valaki megjegyzi hogy Lily hangosan rág és attól kezdve mindenkit idegesít.



Valamiért olyan érzésem van mintha egy illúzióvár dőlt volna össze. Pedig semmi olyat nem láttam amit eddig ne tudtam volna. Akkor meg miért?

Lehet csak megint túl a külsőre összpontosítottam a képek miatt és ez a baj? Mert ő tényleg az a ritka eset aki egyből a belsőjével bolondított meg, az az unicum akiben semmi nem idegesít pár hét ismeretség után.(Iiigen, tudom hogy pár hét nem sok. De én olyan vagyok hogy hamar kialakítok valakiről egy képet és ha nem tetszik a kép, akkor utána valószínű hogy úgy is marad.)  Vagy rájöttem hogy ő tényleg folyton más időzónába van, és folyton el van foglalva 1000 más dologgal? De hát ezt is tudtam már rég, és részben pont ez az izgalmas benne.Vagy elbizonytalanított hogy hány nő van körülötte? Ezt is tudtam. És ez amúgysem kéne zavarjon, hisz még ha kapcsolat is lesz belőle, nyitott lesz és alkalmi, mert ennél több nem is lehet és nem is kell. Legalabbis az elkövetkező pár forró hónapban.



Óó igázából én sem értem mi bajom.Néha annyival jobb pasinak tűnik. Néha meg mintha én lennék a jobb a csaj.De hát ígyis úgyis jó, ha ő a jobb pasi akkor legalább nagyon tetszik és büszke leszek mellette, ha meg néha én vagyok a jobb, lazábban tudok vele beszélgetni, nem stresszelek hiába és ő is kell hajtson egy kicsit. Néha úgy tűnik mintha legalább 8 évvel idősebb lenne mint én. Néha meg mintha 8 évvel fiatalabb lenne a valódi koránál. De végülis ez is jó, a féfias férfi akivel bármikor lehet hülyéskedni és spontán idétlen dolgokat csinálni.



Mire végre letisztáztam magamban hogy ha tetszik, hát tetszik és azt is ügyesen kiagyaltam, hogyha összejön a dolog, utána hogy fogom kezelni. (mármint hogy hogy válunk el nyárára), megint összekavarok mindent. De most valahogy nem vagyok biztos benne hogy kell nekem? Hogy miért mászott be annyira a fejembe az utóbbi időben? Hogy valóban akarom hogy meglátogasson? Hogy mi lesz ha tényleg meglátogat?



Hülye vagyok. Unom a genetikát meg a szövettant és saját magam kergetem az őrületbe -fölöslegesen.