Kiss and Sway!

Továbbmegyünk. Hagyom hogy ő vezessen. Egy irodaház-szerű üveges épület előtti székeket és
asztalt szemléli, azt hiszem oda akar leülni (az elég vicces lenne) de végül továbbmegy. A skate parkba kötünk ki (nem is tudtam hogy ez a városnak ebben a felében van...rég jártam ott). Leülünk egy padra. Beszélgetük. Ismét a szemembe néz. Most már tényleg várom hogy megcsókoljon.



Egyből olyan mohón csókol hogy  meglepetésemben szusz nélkül maradok.Utána sem lassít, én csak tartani tudom az iramot, visszavágni nem, bár próbálok. Jó volt a megérzésem,tényleg jól csókol.(ezt meg is mondom neki:)

Hihetetlen hogy milyen hosszan, mohón, lélegzetvételnyi szünetet sem
hagyva csókol,  hogy milyen erős, határozott férfiassággal szorít
magához, hogy mennyire érzem rajta hogy kíván már az első perctől. Nem hagyja egy pillanatra sem hogy én vezessek, hogy én csókoljam őt, hogy hátrébb döntsem. Én még a táncban sem állom meg hogy ne szóljak bele a vezetésbe, de most egyszerűen nincs választásom. Ilyen még nem volt. Kicsit furcsa, mivel így néha az az érzésem, én nem adok, csak viszonzok és ezt nem szeretem. Nem vagyok a harapdálós fajta, de néha finoman beléharapok, hogy visszaszorítsam, hátha én is "szóhoz jutok" de nem hagyja magát. Lehengerlően vad és érzéki.

Elkalandozik a kezünk, de deréknál lennebb nem megyek, bár párszor érzem rajta hogy kínkeservesen reménykedik. De hiába. Nem hagyom magam. Ma este még nem akarok nála kikötni. Érzi az ellenállásom de nem lassít. Nehéz úgy visszafogni őt és magamat is hogy közben ne rontsam el vagy ne legyek elutasító. Főleg hogy ő egyre csak szorít magához én pedig egyszerűen nem tudom levenni a kezem a mellkasáról. Sejtettem
hogy ennyi sportolástól izmos kell legyen, képet is láttam, de sajátkezűleg érzékelni egészen más. Tökéletes. Igazi erős, formásan szálkás izmok, nem a kigyúrt, proteines lufi. Pedig olyan soványnak néz ki amúgy. Ki hitte volna hogy az ingje alatt ilyen formás pectoralis majorja van, hogy a sziklamászástól ilyen méretes és kőkemény lett a latissimus dorsija? Hogy lehettem ilyen vaksi hogy ne szúrjak ki egy ilyen pasit
egyből??? Eszméletlen. Még szerencse hogy a személyisége magával ragadott.

Fáradtak vagyunk. Hátradőlti a fejét, kidudorodik az Ádám csutkája. Mondom hogy nagy. Ő hogy az férfias. Elnevetem magam.
Szemben a bokron körvonalazódik egy levél vagy virág ami a szélben pont úgy néz ki mint egy tátogó, harapó dinoszaurusz fej.Mivel megkérdi min kacagok,elmondom. Már megtanulhattam volna hogy ilyenkor jobb ha hallgatok... :p

Újabb csókostrom, de ez már rövidebb. Felsértett a borostája. Odabújok hozzá. Most jövök rá hogy ez már mennyire hiányzott.

Indulunk haza.A város még mindig nyüzsög, pedig lassan hajnalodik. A sarkon ismét megcsókol, többször is. Teljesen lábujjhegyre kell csipeszkednem. Ilyen magas?? Eddig ezt sem vettem észre. Úgy látszik az utóbbi időben nemcsak hülye vagyok, de vak is.

"Bye..."
Elindulok. Minden erőmmel azon vagyok hogy ne forduljak vissza. Gondolkozok hogy taxival menjek, de jó idő van és bőven van amin agyaljak hazáig, így a séta mellett döntök. Nem lennék nő ha most nem kezdeném el újraboncolgatni az egészet amíg nem kergetem magam az őrületbe.

Ha aktívabb vagyok, szerintem megkér hogy aludjak nála. De ebben biztos vagyok: ma még nem. Valamit kell hagyni legközelebbre is. És ma még nem is tudtam volna teljesen elengedni magam. De remélem nem gondolja hogy passzív vagyok vagy bármi. Tényleg nem. De én az elején szeretem húzni a pasi agyát. És őt amúgysem volt esélyem überelni, hacsak be nem cibálom a bokorba.

Még mindig fülig ér a szám. Elképesztő hogy mennyire jó pasi!!!!