Sway...

Elfogy a sör. Darázs szedelőzködik, mondja hogy megy, ma  még tanulnia is kéne. Lemondóan gondolom, hogy akkor biztos megyünk mi is.....

De Svéd nem mozdul!!



Ülünk egy keveset a teraszon. Záróra. Nem hiszem el hogy mindig minden ellenem szól. Nincs hely. Vagy ha van nincs nyitva. Ha nyitva van akkor meg be akar zárni.

Elindulunk, sétálunk és elképesztő hülyeségekről beszélünk:

Még a teraszra érkezéskor felvetette hogy ad nekünk egy szép kis összeget ha átússzuk a folyót. (nem nagy, de sekély és iszonyatosan koszos) Megállok egy kis híd tetején, alatta a folyó egy holtága poshad. Mondom hogy a dupláját adom az ő ajánlatának ha megmártózik benne. Sok pénz (nincs is annyim:p). Utánaszámol, ez még a kórházi ellátást is fedezné. Végül egyikünk sem fürdik, de fél perc alatt felsorolunk több mint 10 baktérium családot amit minden eséllyel össze tudnánk szedni.



Nem tudom hogy került szóba, de elmondom hogy én az immun rendszert mindig úgy képzeltem el mint egy középkori harcot és hogy ez milyen fantasztikus. Az MHC molekula prezentálja a limfocitának az antigént. Ez pont olyan mint mikor a várkapura kitűzték az ellenfél levágott fejét. Vagy ahogy a makrofág elrejti a vasat az pont olyan mint mikor az oroszok legyőzték Napóleónt.

"You're crazy...." :)

Buli után 3 fajta ember van. Aki felébred és iszonyatosan fáj a feje. Aki felébred és inkább lerágná a karját semhogy kihúzza a mellette fekvő alól. És aki azon gondolkozik hogy honnan szerzett egy kecskét és miért vannak rajta villanykörték. Svéd ismét meglep, rávágja hogy ő a második kategória, majd elmeséli hogy jópárszor lopózott ki hajnalban, de inkább azért hogy elkerülje a kínos helyzetet hogy nem tudják egymás nevét. Ezzel mondjuk egyetértek, kár elszúrni a bódult estét a másnappal.



Elhallgatunk. Csak nézünk egymás szemébe. Tényleg zöld a szeme. (régebb kéknek tűnt és nem akartam elhinni neki hogy zöld). Még mindig néz. Nem is pislog. Néz a tipikusan furcsán csillogó, fényes tekintetével. És nem fordítja el a pillantását. Én egy idő után feladom, zavartan félrenézek és muszáj pislogjak. 3 napja nem aludtam, nagyon kell erőltessem  szemem hogy ilyen intenzív bámulás közben hosszú távon tisztán lássak, ráadásul túl közel is van, csak az egyik szemére tudok fókuszálni. De ismét megkeresem a tekintetét, ő továbbra is néz. Várom hogy megcsókoljon. De csak néz tovább, áthatóan, csendben, hosszú perceken át.